A magyar politikai kommunikáció kései negyedik korszaka
DOI:
https://doi.org/10.65295/SZF.2026.2-4Kulcsszavak:
politikai kommunikáció, digitális kampány, kései negyedik korszak, grassroots-kommunikáció, kampányintegritásAbsztrakt
A tanulmány a magyar online kampánykommunikáció 2024 utáni átalakulását vizsgálja a politikai kommunikáció negyedik korszakának elméleti keretében. A kései negyedik korszak fogalma a negyedik korszak végszakaszát jelöli, amelyben a korábban kialakult digitális kampányfolyamatok telítődnek, belső feszültségeik kiéleződnek, részben elkülönülő elemeik pedig közös működési rendbe szerveződnek. A tanulmány a magyar digitális kampányok történeti fejlődését négy periódusban rekonstruálja, majd strukturált kvalitatív összehasonlítással veti össze a 2022-es országgyűlési kampány digitális dominancia-fázisát a 2024 és 2026 közötti időszak kiválasztott eseteivel. Az elemzés négy dimenzióra összpontosít. Vizsgálja az intézményes és a grassroots-kommunikáció szervezett összekapcsolódását, az élő, hosszú és rövid videós formák egymásra épülését, a permanens és vezetőközpontú kampány időbeliségét, valamint a kampány látható és rejtett rétegeinek összefonódását. A kiválasztott esetek a kommunikációs mechanizmusok és a szereplők közötti kapcsolatok feltárását szolgálják, a jelenségek gyakoriságáról és választói hatásáról azonban nem adnak reprezentatív képet. Az elemzés arra utal, hogy a 2024 utáni változás a korábban is ismert kampányelemek szorosabb szervezeti, kommunikációs és technikai összekapcsolódásában ragadható meg. A politikai vezetők kommunikációja, a támogatói hálózatok, az offline mozgósítás, a videós tartalomtermelés és a részben rejtett kampánytevékenység mind szorosabb platformfüggő rendszerbe szerveződött. A vizsgált esetekben ez a Tisza és a Fidesz eltérő szervezeti modelljeiben, az egymásra épülő videós formátumokban, a kampány időbeli kiterjedésében, továbbá a proxyoldalak, a jelöletlen MI-tartalmak és a nehezen azonosítható terjesztők működésében vált láthatóvá. A tanulmány következtetése szerint a kampányintegritás vizsgálatának a finanszírozás mellett a résztvevők, az előállítók, a terjesztők és a politikai felelősség azonosíthatóságára is ki kell terjednie.
Kulcsszavak: politikai kommunikáció, digitális kampány, kései negyedik korszak, grassroots-kommunikáció, kampányintegritás