Hozzájárul-e a Facebook-aktivitás a személynek szóló szavazathoz? A 2026-os egyéni választókerületi jelöltek elemzése

Absztrakt

A közösségi média térnyerése új empirikus terepet nyit a személynek szóló szavazat (personal vote) klasszikus kérdésének vizsgálatához, azaz annak, hogy a jelölt mennyiben képes pártja általános támogatottságától független, egyéni tőkéjének tulajdonítható szavazatokat szerezni. Tanulmányunk a 2026-os magyarországi országgyűlési választás egyéni választókerületi jelöltjeire fókuszálva azt elemzi, hogy a Facebook-kampányteljesítmény összefügg-e a jelöltek pártjukhoz viszonyított relatív eredményével. Az adatbázis 296 jelölt több mint 127 ezer bejegyzését öleli fel; a függő változó a jelölt egyéni és pártja listás szavazataránya közötti, választókerületi szinten mért különbség, amely a személyre szóló szavazat közvetlen operacionalizációja. A magyarázó változókat (posztszám, átlagos interakció- és megosztásszám) logaritmikus transzformáció és  standardizálás után, választókerület szerint klaszterezett standardhibájú lineáris regressziókban modellezzük, a pártállás moderáló szerepét interakciós tagokon keresztül tesztelve. Az eredmények szerint a posztolási aktivitás önmagában nem, az elköteleződési mutatók (interakciók, megosztások) viszont gyenge pozitív együttjárást mutatnak a szavazatarány-többlettel; ez az összefüggés azonban párthoz kötött, és kizárólag a Mi Hazánk jelöltjeinél szignifikáns. Az eredményeket az erősen polarizált, országos ügyekre fókuszáló politikai verseny és kampány, valamint a személynek szóló szavazat szűk tere magyarázzák, a kisebb párt kivételes helyzete pedig a kiegyenlítési tézissel értelmezhető. A tanulmány így amellett érvel, hogy a közösségimédia-teljesítmény és az egyéni választási eredmény kapcsolata nem univerzális, hanem a pártkontextus által moderált.

Kulcsszavak: személynek szóló szavazat, közösségi média, Facebook, választási kampány, egyéni választókerület, kiegyenlítési tézis, 2026-os országgyűlési választás