A választás következménye Magyarország geopolitikai helyzetére – Menekülés a “különlegesség szigetéről”
DOI:
https://doi.org/10.65295/SZF.2026.2-6Kulcsszavak:
Magyarország, Európai Unió, külügyi stratégia, konnektivitás, Globális DélAbsztrakt
Magyarország 2010–2026 között egy alapvetően nemzeti gazdasági célú külpolitikát hajtott végre. Bár ellenfelei gyakran „kalmárdiplomáciának” nevezték, a magyar külpolitikai stratégia valójában őszintén kimondta azt, amit a legtöbb ország csak csendben vall be magának: külpolitikáját is a nemzetgazdasági érdek szolgálatába állítja. Ezt a stratégiát láthattuk a működőtőke-bevonzás politikájában, míg a stratégiai iparágakban való hazai tulajdonszerzés politikai célja szükségképpen ütközőpályára helyezte a magyar kormányt európai partnereivel. Magyarország Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt világszerte ismert volt világfelfogásáról, különutasságáról és a legtöbb európai vezető által ismételgetett konvencionális bölcsességek elutasításáról, amely számos Európán kívül országban versenyelőnyt biztosított hazánk számára, például az FDI-projektek megszerzése terén. Ugyanakkor a 2026 áprilisában megválasztott új kormány az első hónapok tapasztalata szerint a különlegesség helyett az átlagosság útját választja, amely egy békésebb és nyugodtabb európai, ellenben kevésbé ambiciózus globális szerepet jelöl ki az új magyar külpolitika számára.
Kulcsszavak: Magyarország, Európai Unió, külügyi stratégia, konnektivitás, Globális Dél