A tudás átpolitizáltsága
DOI:
https://doi.org/10.65295/SZF.2025.2-1Kulcsszavak:
Akadémia, zetétikus vagy klasszikus tudás, átpolitizáltság, állam, politika és tudomány, MTAAbsztrakt
A modern tudásfelfogás két részre szakadt. Létezik a tudásnak a klasszikus filozófiai értelemben vett egészre irányuló megismerési igénye, amivel szemben áll a modern tudásfelfogás, amely csak azt tekinti tudásnak, ami egyben teljesíti a modern tudomány normatív előírásait. A két felfogás közötti ellentét közvetlen oka, hogy a modern tudás – ha akarták, ha nem – fokozatosan politikai jellegzetességekkel itatódott át. Az ok a modern társadalmi szerződés elméletének általánossá válása, ami az igazságot kompromisszum tárgyává tette. Descartes-tal kezdőden Kanton át a pozitivisták időszakáig bezáróan a metafizikai igazságelvű és teleologikus tudományfelfogásnak vége lett. Helyét a diszciplína vette át, amely normákat ír elő. Ezek azonban alá vannak vetve a politika modern totális tendenciáinak. Ezt fejezik ki a modern akadémiák is, amelyek a társadalmi szerződéssel összhangban államtól függő intézményekké váltak. Ezek sorában találjuk – ez a jelen tanulmány állítása – a Magyar Tudományos Akadémiát is, amely önképe szerint ugyan „független” és „autonóm”, ez azonban sem tudományfilozófiai értelemben vagy eszmeileg, sem financiálisan nem igaz. Modern körülmények között ugyanis nincs politikamentes tudás, ez csupán értelmiségi illúzió.
Kulcsszavak: Akadémia, zetétikus vagy klasszikus tudás, átpolitizáltság, állam, politika és tudomány viszonya, MTA
