Magyar irodalom arab földön: műfordítások története nyomában a Mashreqtől a Maghrebig
DOI:
https://doi.org/10.65295/SZF.2025.2-5Kulcsszavak:
magyar irodalom, arab fordítások, műfordítás, irodalmi fogadtatás, fordítástörténet, közvetítőnyelvekAbsztrakt
A magyar irodalom és kultúra világszerte elismert, azonban az arab világban való megjelenése és hatása sokak számára még mindig ismeretlen területnek számít. Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelmet kaptak a magyar művészek és írók munkái, amelyek sajátos párbeszédet alakítottak ki az arab kultúrával. A tanulmány a magyar irodalom és kultúra arab világban való jelenlétét és fogadtatását vizsgálja, különös tekintettel a műfordítások történetére és jelenlegi helyzetére. A kutatás az eddig megjelent magyar–arab fordítások mennyiségi és minőségi jellemzőit, időbeli eloszlását és műfaji sokszínűségét elemzi. Kitér olyan specifikus problémákra, mint a hiányos adatokkal megjelent kiadványok, a művek többszöri lefordításának kérdése, valamint a pontatlan és hibás fordítások jelenléte. Külön figyelmet szentel a kiemelkedő műfordítók munkásságának, illetve a magyar színházi alkotások egyiptomi rádióadaptációinak. A tanulmány egyúttal rámutat arra is, hogy bár 2010 után jelentősen felgyorsult a fordítási tevékenység, azonban továbbra is
számos kihívással kell szembesülni a magyar irodalom arab nyelvű terjesztése során. A kutatás eredményei hozzájárulnak a két kultúra közötti párbeszéd elmélyítéséhez és a fordítási gyakorlatok fejlesztéséhez.
Kulcsszavak: magyar irodalom, arab fordítások, műfordítás, irodalmi fogadtatás, fordítástörténet, közvetítőnyelvek