Segítik-e a politikai kampányok átláthatóságát az amerikai és európai mesterségesintelligencia-szabályozások és -tervezetek?

Absztrakt

A mesterséges intelligencia politikai kampányokban történő alkalmazása alapvetően alakítja át a választói kommunikációt, a mikrotargetálást és a politikai tartalom-előállítást. E technológiai fejlődés ugyanakkor új kockázatokat is teremt a demokratikus folyamatok átláthatósága és integritása szempontjából, különösen a deepfake-ek, a félrevezető politikai hirdetések és az automatizált befolyásolási technikák elterjedése révén. A tanulmány azt vizsgálja, hogy az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozásai és szabályozási tervezetei milyen mértékben képesek elősegí­teni a politikai kampányok átláthatóságát. A tanulmány empirikus példákon keresztül mutatja be az MI kampánycélú alkalmazásának gyakorlati problémáit, majd jogösszehasonlító módszerrel elemzi az Európai Unió AI Act rendeletét, valamint az Egyesült Államok szövetségi és tagállami szabályozási törekvéseit. A tanulmány amellett érvel, hogy míg az uniós megközelítés kockázatalapú, horizontális szabályozási keretet kínál, addig az amerikai modell fragmentált, esetalapú megoldásokra épül. Bár mindkét rendszer tartalmaz átláthatóságot célzó elemeket – különösen az MI által generált politikai tartalmak megjelölésének előírását –, ezek önmagukban nem elegendőek a demokratikus folyamatokkal szembeni manipuláció megelőzésére. A tanulmány következtetése szerint a politikai kampányokkal összefüggő MI-használat szabályozása csak akkor lehet hatékony, ha az átláthatósági kötelezettségeket a választási integritás védelmére irányuló szélesebb jogpolitikai keretrendszerbe illesztik.

Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, politikai kampány, átláthatóság, deepfake, választási integritás