Diákönkormányzat mint demokráciaiskola

Absztrakt

A diákönkormányzat az állampolgári kompetenciák fejlesztésének egyik legfontosabb nem formális oktatási színtere, amelyben és amely által a tanulók nézetei formálódnak, mely meghatározhatja a formálódó állampolgári mentalitáskultúrát is. A téma hazánkban kétszer került a szakmai és a tudományos kutatási érdeklődés homlokterébe, először a demokráciába való átmenet után a 90-es években, az oktatási intézmények demokratizálódásával párhuzamosan, másodszor Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása időszakában, a fiatalok aktív részvételének kérdéseivel. Az új évezred második évtizedében új típusú ifjúsági trendek jelentek meg, amelyek jellemzően az IKT-technológiák professzionális fogyasztói szerepeivel állnak kapcsolatban. Az akkor kirajzolódó izolálódás, a közéleti szerepektől való elidegenedés azt is jelzi, hogy az idősebb generációkhoz képest másféle aktivitás van jelen a tanulói korosztály köreiben. Az elemzés a 2023/24-es tanévben, különböző iskolai és demográfiai hátterű középiskolás diákok körében végzett papíralapú (n=374) és online (n=494) kérdőíves adatfelvételeken, valamint a diákönkormányzat munkáját segítő 19 pedagógussal folytatott személyes interjúkon alapult. A kutatás során azt vizsgáltuk, hogy a tanulók milyen vélekedésekkel bírnak a diákönkormányzatiság, a DÖK mint érdekképviselet, mint közösségszervező és mint demokráciaiskola szerep- és feladatvállalása, az abban való részvétel, illetve a DÖK működésének elevenebbé tétele és hatékonyságának növelése szempontjából. Az eredmények alapján négy szerepfelfogás rajzolódott ki előttünk. A hagyományos, passzívabb szerepfelfogás a leginkább domináns típus a tanulók körében. A válaszadók kisebb részét jellemző aktív képviseleti szerepfelfogás túlmutat a puszta véleménynyilvánításon, és döntési, végrehajtói jogosítványokat, valamint aktívabb szerepvállalást tulajdonít a DÖK-nek. A tanulók még kisebb része egy kiterjesztett/társadalmi szerepfelfogást is meghatározott, amely az iskola falain túlmutató, tágabb kontextusban értelmezi a DÖK feladatait (települési szintű korosztályos érdekképviselet, a más iskolákkal és civil szervezetekkel való együttműködés). Az új sebezhetőségekre reflektáló szerepfelfogás a modern kor kihívásaira (iskolai erőszak és zaklatás megelőzése, diszkrimináció elleni fellépés, álhírek és félretájékoztatás elleni küzdelem) adott válaszokat és feladatvállalást hangsúlyozza. Mindez azt eredményezi, hogy a diákönkormányzatok működése, hétköznapi szerepmegvalósítása, a transzmissziós szíj (hírvivő), illetve a rendezvényszervező szerepekre szűkül. Hart modellje alapján azt állapíthattuk meg, hogy az alacsonyabb participációs szinteken való megrekedés és a támogató környezet hiánya miatt a diákönkormányzatok nem működnek demokráciaiskolaként, és nem járulnak hozzá az aktív, cselekvő és tudatos állampolgári mentalitáskultúra kialakulásához.

Kulcsszavak: középiskolai tanulók, aktív participáció, diákönkormányzat