Magyarország eladósodási hajlama és annak okai

Absztrakt

Magyarország külső egyensúlya az elmúlt száz évben meglehetősen labilis volt, ami külső és belső okokra egyaránt visszavezethető.

Külső ok, hogy a 20. század Magyarország számára meglehetősen viharos volt, igen eltérő körülményekhez kellett alkalmazkodni. Rögtön az első világháború után egy olyan békeszerződéshez, amely az ország kétharmadát, lakosságának és természeti erőforrásainak jelentős részét a környező országokhoz csatolta, majd mire a 30-as évek végére az ország gazdasága kezdett volna alkalmazkodni, jött a második világháború és utána a szocialista rendszer. Ez utóbbinak volt egy harmincéves konszolidált szakasza, amikor a külső egyensúly problémái ismét jelentkeztek, de már jórészt belső okok miatt, majd jött a rendszerváltás, amelynek negatív hatásai megint csak belső okokra vezethetők vissza. Végül az elmúlt években ismét nagyrészt külső okok, a Covid-járvány és az orosz–ukrán háború következményei, továbbá Brüsszel irracionális gazdaságpolitikája (például az Oroszország elleni szankciók, amelyek ténylegesen az uniós országokat sújtják) okozták a külső egyensúly megbomlását.

Belső okok közül első helyen azt az – elsősorban a második világháború után jelentkező – tendenciát lehet kiemelni, hogy a mindenkori magyar gazdaságirányítás a gazdasági növekedést preferálta a külső egyensúllyal szemben. Ez különös erővel jelentkezett az 1970-es években történt eladósodás során. Ha az 1979-ben bevezetett alkalmazkodási intézkedéseket (a gazdasági növekedés visszafogását) öt évvel korábban alkalmazzák, az ország nem adósodik el.

További belső ok, hogy a fejlesztési prioritások rendszeresen változtak, és az 1968-as gazdasági mechanizmusreform után a szükséges szerkezeti változásokat a valójában nem létező piaci mechanizmusokra akarták bízni. A gazdaságvezetés elutasította a tudatos szerkezetátalakítási intézkedéseket (amelyek például növelhették volna az ország fejlett piacokon való versenyképességét), holott régóta ismert volt, hogy a ténylegesen felzárkózó országok, így Japán és Dél-Korea erőteljes központi intézkedésekkel modernizálták gazdaságukat.

Kulcsszavak: Magyarország, eladósodás