A Magyar Függetlenségi Mozgalom szerepe az ellenállásban
Kulcsszavak:
Magyar Függetlenségi Mozgalom, ellenállás, Teleki Pál, kiugrási tárgyalások, konspiráció, náciellenes ellenállás, embermentés, Magyar Testvéri Közösség, koncepciós perek, történeti értelmezésAbsztrakt
A tanulmány a Magyar Függetlenségi Mozgalom (MFM) szerepét vizsgálja a náci Németországgal szembeni ellenállásban, különös tekintettel arra a politikai környezetre, amelyben az „államilag engedélyezett ellenállás” fogalma érvényre jutott. Az elemzés bemutatja, hogy az 1938-as Anschluss utáni magyar politikai elit jelentős része felismerte Hitler geopolitikai törekvéseinek veszélyét, és bár nyílt ellenállásra nem volt mód, titkos diplomáciai és konspiratív csatornákon keresztül próbálták az ország függetlenségét védeni. Az MFM tevékenysége a Teleki-kormány titkos apparátusából nőtt ki, és szervezeti formáját, kapcsolatrendszerét is ennek alapján építette fel. A tanulmány részletesen tárgyalja az MFM szerepét a kiugrási tárgyalások előkészítésében, embermentő tevékenységében, valamint a náci megszállással szembeni ellenállás különböző politikai, katonai és társadalmi dimenzióiban. Az elemzés feltárja az ellenállás utólagos értelmezési problémáit is, különösen az 1947-es koncepciós perek tükrében, melyekben az ellenállók tevékenységét politikai érdekből hiteltelenítették.
Keywords: Hungarian Independence Movement, resistance, Pál Teleki, exit negotiations, conspiracy, anti-Nazi resistance, humanitarian rescue, Hungarian Fraternal Community, show trials, historical interpretation
