Lojalitástól az ellenállásig. A magyarországi cionista mozgalom mentési stratégiáinak alakulása 1944-ben
Kulcsszavak:
holokauszt, cionizmus, Magyarország 1944, mentési stratégiák, zsidó ellenállás, Brand–Kasztner-akció, Mentőbizottság, Komoly Ottó, haluci mozgalom, német megszállás, zsidóüldözés, túlélési stratégiák, illegális tevékenység, diplomáciai mentésAbsztrakt
A tanulmány a magyarországi cionista mozgalom 1944-es mentési és túlélési stratégiáinak változásait vizsgálja a német megszállás előtti és utáni időszakban. A kutatás Mintzberg emergens stratégia elméletére és az „erős stratégia” modelljére támaszkodva elemzi, hogyan alkalmazkodtak a cionista szervezetek a drámaian változó körülményekhez. A tanulmány bemutatja, hogy a cionisták kettős, hibrid stratégiát követtek: egyrészről makroszintű politikai megküzdési stratégiákat alakítottak ki (a magyar politikai elit meggyőzése, német tárgyalások, diplomáciai kapcsolatok), másrészről adaptív, rövidebb távú túlélési módszereket alkalmaztak (hamis iratok, bunkerek, illegális határátlépések). A német megszállás előtt a mozgalom még bízott a magyar törvényesség védelmében és a kormányzó lojalitásában, azonban március 19. után kénytelen volt illegális módszerekre támaszkodni. A tanulmány rávilágít, hogy bár a cionisták minden lehetőséget kihasználtak a mentésre, 1944 tavaszán kudarcok sorával szembesültek, mivel szinte senki sem volt hajlandó segítséget nyújtani nekik. A helyzet csak 1944 nyarán, a deportálások leállítása után változott meg, amikor a belpolitikai és geopolitikai változások egy sokkal sikeresebb mentési akciónak ágyaztak meg.
Keywords: Holocaust, Zionism, Hungary 1944, rescue strategies, Jewish resistance, Brand–
Kasztner operation, Relief and Rescue Committee, Otto Komoly, Halutz movement, German
occupation, Jewish persecution, survival strategies, illegal activities, diplomatic rescue
