Az 1944-es deportálások és a nyilas puccs helye a kommunista emlékezetpolitikában a népbírósági perek tükrében
Kulcsszavak:
népbíróság, emlékezetpolitika, holokauszt, kommunizmus, jogtörténetAbsztrakt
Ez a tanulmány néhány népbírósági per és népügyészségi eljárás kapcsán mutatja be a kommunista múltértelmezés holokauszttal kapcsolatos torzításait, narratív manipulációit. Megvizsgáljuk a magyar közigazgatás, a kápók, a „keretlegények”, illetve a zsidó tanácsok tagjainak pereit. Ez nem azt jelenti, hogy párhuzamot lehet vonni egy üldözött zsidó és egy magyar közszolga helyzete között, hanem hogy a kommunista diktatúra elnyomó gépezetébe bárki bekerülhetett, származás és vallás nem számított: ilyen értelemben a szovjet típusú elnyomás az egyenlősítés tételét maradéktalanul megvalósította. A tanulmány alapján megállapítható, hogy a népbíróságok története további alapkutatást igényel, hiszen az országszerte megtartott több tízezer pernek mindössze a töredékét dolgozták fel. A perek kvantitatív és kvalitatív elemzése is várat magára. Szintúgy szükséges elemezni az egyes perek mögött álló motivációkat – „mezei” büntetőeljárás, politikai ok, esetleg egyéni leszámolás, bosszú. Nem lebecsülve az eddigi kutatási eredményeket, rögzítendő, hogy ezek a feladatok továbbra is a magyar történettudomány adósságai.
Keywords: people’s tribunal, politics of memory, holocaust, communism, history of law
