Generációváltás a kkv-k és a családi vállalkozások esetében Magyarországon

Absztrakt

Magyarországon napjainkban zajlik a rendszerváltás után indult vállalkozások esetében a vezetők nyugdíjba vonulása, a stafétabot átadása a következő generációnak. E folyamat sikeres vagy sikertelen megvalósulása makrogazdasági szinten is érezhető hatásokkal járhat. A cikk kitekintést kíván adni a kkv-k, azon belül is elsősorban a családi vállalkozások generációváltással kapcsolatos kérdéskörének főbb hazai elméleti és tapasztalati sajátosságaira szekunder források alapján. A generációváltás témaköre napjaink közgazdasági gondolkodásában azért is kap kiemelt figyelmet, mert a rendszerváltást követően vállalkozást indító generáció jelentős része a közeljövőben ért/ér abba a korba, amikor felmerül a vállalkozás átadásának, átörökítésének szükségessége. Mindenfajta elemzés esetében a kkv-szegmens egységesként való kezelése hibás következtetésekre vezet. Ugyanakkor a kkv-k heterogén jellegét nem pusztán a szakirodalomban elterjedt méret szerint lehet értelmezni (mikro, kis és közepes), hanem a gazdálkodás módja szempontjából is. Viszont lehetséges homogén alszegmenseket képezni, amely leképezés megjelenik a generációváltás vonatkozásában is. Továbbá azt is mondhatjuk, hogy minden kkv esetében a tulajdonos(ok) részéről számos olyan szubjektív elem merülhet fel, amely eltérítheti a mikroökonómiai tankönyvekben megfogalmazott racionális cselekvésen alapuló, optimalizációs attitűd érvényesülésétől a céget. A cikk utal a generációváltás előrehaladásának mértékére, a folyamat halogatásának okaira, valamint egyes kulcstényezőkre – vezetői kompetenciák, szervezeti felkészültség, pszichés és emocionális tényezők –, amelyek a sikeres átadást befolyásolják. Az eredmények arra utalnak, hogy bár a generációváltás témája már nem tabu, de a vállalkozások jelentős része még nem rendelkezik tudatos stratégiával az átmenet kezelésére.