Száz év nemzetközi kapcsolatai az MNB pénzügypolitikájának szolgálatában

Absztrakt

A jegybank alapításának századik évfordulója kiváló alkalmat ad a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi kapcsolatainak átfogó elemzésére. A tanulmány száz év kapcsolati hálóját rajzolja fel és értelmezi a geopolitikai mintázatok tükrében. A világrend átalakulása, az állam szerepének erősödése, valamint a tudás, tehetség, technológia és tőke fejlődési tényezőinek fontossága mind párhuzamokat von a klasszikus jegybanki időszak (1920–1930-as évek) és napjaink között. A Bethlen István, Klebelsberg Kunó és Popovics Sándor – a jegybank első elnöke – nevével fémjelzett konszolidáció idején az MNB nemcsak a Bank of Englanddel alakított ki kivételes együttműködést, hanem csatlakozott az új multilaterális jegybanki hálózathoz, a Nemzetközi Fizetések Bankjához (Bank for International Settlements, BIS) is. A szovjet megszállás később kényszerpályára helyezte az intézményt, ám ekkor is lehetőségein felül törekedett a szerteágazó külföldi kapcsolatrendszerre és támogatta hazánk IMF-csatlakozását.

A rendszerváltást követően ismét függetlenné vált jegybank a nemzetközi tapasztalat- és tudásszerzés terén kezdetben elsősorban a nyugati intézményekre fókuszált, és az általuk nyújtott példákat követte, hozzájárulva ezzel a magyar gazdaságba vetett nemzetközi bizalom visszaszerzéséhez, valamint a 2004-es uniós csatlakozás előkészítéséhez. 2002-ben jött létre a mai Nemzetközi kapcsolatok igazgatóság elődje, amely kezdetben egy kizárólag EU-s kapcsolatokkal, illetve egy EU-n kívüli térséggel foglalkozó egységből állt.

A 2013-ban hivatalba lépett vezetés egy merőben új nemzetközi stratégiát dolgozott ki. Az elmúlt évtizedben az MNB – alkalmazkodva a 21. századi globális trendekhez, például az ázsiai gazdaságok felemelkedéséhez – a hagyományos nyugati szövetségeseken, valamint az intézményi kapcsolatokon túl kiemelt hangsúlyt fektetett a keleti kapcsolatok bővítésére is, emellett a bilaterális kapcsolatépítést is beemelte tevékenységének fókuszába. A proaktív és innovatív szemléletmód eredményeként az MNB fokozatosan intellektuális csomópontként funkcionáló szellemi műhellyé válik, amely a nyugati és a keleti jó gyakorlatok becsatornázására egyaránt képes.

Kulcsszavak: nemzetközi kapcsolatok, jegybank, MNB, Popovics Sándor, BIS, geopolitika, Eurázsia