Választói elképzelések az ideális képviselőről

Absztrakt

A politikai képviselet vizsgálata kulcsfontosságú a politikatudomány területén. Jelen tanulmány fókuszában a választópolgárok elvárásai állnak az ideális politikai képviselővel szemben, különös tekintettel azokra a tulajdonságokra, amelyeket a választók fontosnak tartanak egy képviselő személyében. A cikk a politikatudomány és a pszichológia területén alkalmazott fókuszcsoportos módszer segítségével gyűjtött adatokon keresztül elemzi, hogy milyen jellemzők előnyösek vagy hátrányosak egy politikus számára a választók szemében. A kutatás kiemelt figyelmet fordít a Big Five személyiségmodellre, valamint a politikai képviselet két meghatározó elméletére: a szabad mandátum modellre és az affinitáshatásra. 
A szabad mandátum modell szerint a képviselők szélesebb cselekvési szabadságot kapnak a választók érdekeinek szolgálatára, még akkor is, ha ez ellentétes a választók kifejezett akaratával. Az affinitáshatás rámutat, hogy a választók hajlamosak olyan jelöltekre szavazni, akikkel valamilyen fontos tulajdonságon osztoznak (nem, korcsoport, etnikai hovatartozás vagy személyiségjegyek). Az eredmények szerint a választópolgárok által leginkább értékelt jellemzők – a nyitottság és a lelkiismeretesség – kritikus szerepet játszanak abban, hogy a politikai képviselők hogyan tudják hatékonyan képviselni választóik érdekeit. További fontos eredmény, hogy a választók nemcsak a saját kompetenciáikon túlmutató képviselői tulajdonságokat értékelik – szabad mandátum modell –, hanem azokat is, amelyeken osztoznak a jelöltekkel: affinitáshatás. A tanulmány új megközelítéseket kínál a politikai képviselet és a személyiség pszichológiai dimenzióinak kapcsolatára, továbbá hozzájárul a képviselet-elméletek továbbfejlesztéséhez és a politikai rendszerek jobb megértéséhez.

Kulcsszavak: politikai képviselet, szabad mandátum modell, affinitáshatás, Big Five, fókuszcsoport