Migráció Magyarországon az EU-csatlakozás óta eltelt időszakban
Kulcsszavak:
ki-és bevándorlás, irreguláris migráció, menekültek, gazdaság, munkaerőpiac, Európai UnióAbsztrakt
Hazánk 2004-es európai uniós csatlakozására egyértelműen mérföldkőként tekinthetünk a legális migráció tekintetében. Tanulmányunk célja, hogy az elérhető statisztikák és a migráció egyes dimenzióit feldolgozó szakirodalom áttekintésével olyan átfogó képet adjunk az uniós taggá vált Magyarország vándorlási folyamatairól, amelyből megismerhetők a főbb
trendek. A közelmúlt válságainak külön értékelésekor röviden bemutatjuk azokat a legfontosabb kormányzati intézkedéseket is, amelyek hatást gyakorolhattak a be- és kivándorlás mértékére. Írásunk a legális migráció legfontosabb magyarázóerejeként a mindenkori gazdasági helyzetet azonosítja, s e tekintetben megállapítja, hogy az elmúlt húsz évben a bevándorlást illetően hazánk folyamatos felértékelődésének lehettünk szemtanúi az uniós és harmadik országbeli állampolgárok körében egyaránt, és ebben továbbra is kiemelt szerep jutott a határon túlról betelepülő magyaroknak. Összességében megállapítható, hogy az előző két évtizedben a mindenkori magyar kormányok az illegális, illetve a harmadik országbeli állampolgárok legális bevándorlására tudtak közvetlenül hatni, az uniós (különösen a magyar) állampolgárok be- és kivándorlását azonban csak legfeljebb áttételesen, a gazdasági környezet alakításával tudták befolyásolni.
Kulcsszavak: ki- és bevándorlás, irreguláris migráció, menekültek, gazdaság, munkaerőpiac,
Európai Unió