Európai uniós attitűdök Magyarországon az EU-tagság húsz éve alatt

Absztrakt

Magyarország immár húsz éve tagja az Európai Uniónak. Az időszak számos fordulatot hozott például a kormány és az uniós vezetés viszonyában, illetve annak megítélésében is, hogy összességében mennyit profitált Magyarország a csatlakozásból. Tanulmányunk azt vizsgálja, hogyan változott a magyar választók véleménye az elmúlt húsz évben az ország EU-s tagságával kapcsolatos kérdésekben. Elégedett-e a magyar társadalom két évtizedet követően az EU-csatlakozással? Van-e kézzelfogható csalódottság (euroszkepticizmus), amely megkérdőjelezné az integrációban való részvételt? Kérdéseink megválaszolására idősoros kérdőíves adatokat használunk több forrásból. Az általános attitűdök változását az Eurobarometer3 és a European Social Survey4 adataival mutatjuk be, míg a specifikusabb attitűdváltozásokat új kérdőíves adatok gyűjtésével és azok egy 2009-ben, a Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány keretében felvett kutatás eredményeinek
összehasonlításával közelítjük. Eredményeink azt mutatják, hogy a magyar társadalom EU-ról alkotott képe meglehetősen pozitívnak tekinthető, és számos ponton javulást találtunk 2009-hez képest. A magyar társadalom véleménye jelentős százalékban javult az európai uniós tagság előnyeit és hasznosságát érintő kérdésekben. Az is világos, hogy Magyarországon nincs semmilyen realitása annak, hogy a választópolgárok az EU-ból való
kilépésre voksolnának egy népszavazáson. Hozzátesszük, a pozitív eredmények nem azt jelentik, hogy a magyar társadalomnak ne lennének kritikai meglátásai az Európai Unió vezetésével, a szervezet korrupció vagy gazdaságfejlesztés terén végzett munkájával kapcsolatban.

Kulcsszavak: Európai Unió, integráció, attitűdök, európai parlamenti választás