Húsz éve az Európai Unióban
Magyarország EU-tagságának gazdasági értékelése
Kulcsszavak:
Európai Unió, EU-csatlakozás, Közép-Európa, fejlődési pálya, gazdasági növekedés, jóléti mutatókAbsztrakt
Magyarország 2004-ben lett tizedmagával az Európai Unió tagja, célként teljesítve a rendszerváltás óta érvényes külpolitika három alappillének egyikét. A csatlakozási folyamat és az arra való felkészülés a piacgazdasági átalakulás kezdetétől jelentős hatást gyakorolt a gazdasági döntésekre is, ami miatt az uniós integrációt folyamatként érdemes vizsgálni, amelyben a tagság kezdete fontos mérföldkövet jelentett, de ellentétben a közjogi szintű változástól, korántsem éles szakaszhatárt. A gazdasági mérleg készítésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni az EU hatalmi struktúráin belül bekövetkezett politikai változásokat sem, mivel azok a szervezet egészére kiható gazdasági következményekkel jártak. Magyarország fejlődési pályája az uniós csatlakozás után rendhagyó: míg a többi térségbeli országban felgyorsította a felzárkózást az uniós átlaghoz, itt 2006-ban éles törés következett be: paradox módon uniós tagként kezdtünk el távolodni az EU és a térség mutatóitól egyaránt. Hazánk fejlődési dinamikája csak 2010 után állt helyre, folytatva a közelítést az Európai Unió átlagához. Mindeközben a területi egyenlőtlenségek a reméltnél kevésbé mérséklődtek. Összességében a felzárkózási folyamat sikeresnek mondható, ezen belül ugyanakkor az áttörést nem az uniós tagság, hanem a 2010 utáni növekedési fordulat eredményezte.
Kulcsszavak: Európai Unió, EU-csatlakozás, Közép-Európa, fejlődési pálya, gazdasági növekedés, jóléti mutatók